A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reggeli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reggeli. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. május 29., csütörtök

Reggeli,ha nincs otthon semmi...

Mert az úgy volt,hogy elmentem én vásárolni hajnalok hajnalán,csak azért,hogy valami reggelinekvalót szerezzek be.Ebéd nem kellett,nem főztünk,a reggeli volt a cél.Aztán bóklásztam a sorok között félálomban,vettem is mindenfélét amire szerintem szükségünk volt,és hazamentem.

De amikor kipakoltam a szatyrokat,riadtan láttam,hogy bagetten kívül csak néhány szép nagy gombát vettem...

Tétova fejvakarás,hűtőfelderítés következett ezután,melynek erdménye némi házi füstölt szalonna,paradicsom,főzőhagyma és tojás lett.
Így már nem látszott teljesen kilátástalannak a reggeli:)

A szalonnával kezdtem,néhány igen vékony szeletet pirítottam a serpenyőben,ropogósra.A kisült zsíron a vastag szeletekre vágott hagymát sütöttem át,nagy lángon,hogy a külseje karamellizálódjon kicsit.A tükörtojás következett,a lágynál kicsit keményebbre sütött sárgájával.
Ezután már szükség volt kicsi zsiradékpótlásra,a paradicsomkarikák alá kevés olívaolajat melegítettem,füstölésig,hogy ne párolódjanak,hanem süljenek.

Közben sót,és durvára őrölt borsot is szórtam rá,de csak épphogy.
A gomba maradt utoljára,nehogy összeessen.Félbevágtam,nagy lángon,kevés olajon sózva,borsozva pár perc alatt átsütöttem.

Tányérra halmozni,friss bagettet szelni hozzá már tényleg csak néhány másodperc.

És csak egy serpenyőt koszoltam el,és mindösszesen mintegy 18 perc alatt végeztem.Amíg lefőtt a kávé is:)

2007. július 16., hétfő

Gyros

Hétvégén ,egész pontosan szombaton nagyfiunk szülinapja volt.Kigondoltam,hogy lesz neki meglepetésreggeli,mégpedig gyros,ami az egyik nagy kedvence.

A meglepetés csak félig sikerült,mert nem tudtam elég korán kelni ahhoz,hogy megelőzzem a fiatalembert,aki már fél hétkor felkeltett mindenkit azzal a nagyon fontos problémával,hogy"Na,kinek van ma születésnapja???"És én még csak akkor próbáltam sok kávéval és az egyéb reggeli ajzószerekkel lelket verni magamba:)

De nem mondtam,meg mi készül,így odaragadt a rajzfilmek elé addig,amíg alkottam.

Mielőtt nekikezdek a főzésnek,néhány szót a tárgybani ételről:

A gyros,ami egy rendkívül sokszínű,és nagyon népes család görög tagja,egyes vélemények szerint közvetlen ősének,ha nem egyenesen szülőanyjának a török döner kebabot tekintheti.A világban,különösen annak nyugati felén a múlt század második felében terjedt el mindkettő.Hazájában persze jóval előbb,a tizenkilencedik században megjelent,gyakorlatilag a maival megegyező formában.
Legfontosabb jellemzője szerintem a készítés módja,ami esetünkben függőleges,forgó nyársra húzott,pácolt/fűszerezett húsok lassú sütését,illetve annak folyamatos faragását és feltálalását jelenti.
Tehetünk finom distinkciót a tálaláshoz alkalmazott kenyérféle,lavash,pita,khszra,vagy egyéb lepénykenyér szerint,a hús fajtája szerint,ami ugye lehet birka,sertés,pulyka ,csirke,vagy amit az adott vidéken egyébként is megesznek.Egyes szakírók élesen elkülönítik a tálalás oly nüansznyi eltéréseit is,mint a pita "zsebébe"való töltést,ami az arab világban járatos shwarma sajátja lenne,a gyros viszont bele van csavarva...

De a kenyér jellegétől függően elképzelhető persze a szendvicsszerűen összerakott kivitel is,sőt még tányérból is lehet enni:)

És akkor még egy szót sem szóltunk a kiegészítő hozzávalók végtelen soráról,a hagymáról,az uborkáról,a paradicsomról,és/vagy salátáról,amiket ha összeszorzunk a tetszőleges számú joghurtos szószvariációval,csípőssel,vagy natúrral,vagy dzazikivel,azt hiszem kezelhetetlen számú verziót alkothatunk.

Ennyiből is egészen tisztán látszik,mint a lecsó esetében is,gyros az,amit annak nevezünk...

Bővebben lehet olvasni a család sok tagjáról itt,meg itt,meg itt.

A mi gyrosunk egyébként nem valamely mediterrán nyaralás emlékét őrzi,Balatonon ettünk ilyet először sok-sok évvel ezelőtt,abból alakult ki az alább látható.

Jellemzően pulyka,időnként csirke,de sose teszünk rá birkafaggyút!:)

Pitát általában sütök,de most a klimatikus viszonyokra való tekintettel ettől eltekintettem.

Tehát:

Amiből:(hús)
-700-800 gr pulyka vagy csirkemellfilé
-zöldfűszerek,most éppen bazsalikom,kakukkfű,rozmaring,majoranna
-só,bors
-4-5 ek evoo
-2-3 gerezd fokhagyma

Amiből:(öntetek)
-3 pohár natúr joghurt
-3 ek evoo
-só,bors
-fél citrom leve
-2 gerezd fokhagyma
-2 tk Erős Pista,vagy noszlopi cseresznyepaprikakrém,csak azt ritkán lehet kapni...

Amiből:(zöldségek)
-2-3 érett,de még kemény paradicsom
-1 nagy fej lilahagyma
-1 kisebb kígyóuborka
-1 kisebb saláta

Amiből:(sültkrumpli)
-1,5 kg sütnivaló krumpli

A pitát most nem részletezem,mert vettem a boltban győrisütőset,olyan,amilyen.

Ahogyan:

A húst csíkokra vágom,és egy tálban a finomra vágott zöldfűszerekkel,a borssal,a zúzott fokhagymával, olívaolajjal összeforgatom,lefedve hűtőbe teszem legalább fél órára.

A zöldeket szeletelem,aprítom,tépkedem,gyalulom,melyik mit igényel,és külön tálkákba pakolom,hogy mindenki tetszés szerint variálhassa a saját adagját.

Elkezdem sütni a krumplit(bő olajban,hasábburgonyának),közben elkészítem az önteteket.
Nálunk dzaziki nincs,eddig senki nem kereste,még be lehet vezetni:)
Mindig van egy natúr,ami sós joghurt kevés citromlével,lehelletnyi borssal,olívaolajjal(női szakasz),van egy borsos fokhagymás ,amiben bőven van zúzott fokhagyma,és durvára őrölt bors ,meg olívaolaj(fiú szakasz),és van a goromba az erőspistával,olívaolajjal (én).

Ha ez is megvan,meg a krumpli is a végfázishoz közeledik,serpenyőben,nagy lángon dobálva,rázogatva megsütöm a húst is,amit csak ilyenkor sózok.

A pitákat tálalás előtt mikróban kicsit megmelegítem,aztán már csak tetszés szerint teletömni,és enni kell.


2007. június 13., szerda

Reggeli gyerekeknek

Az alábbi képeken nem is igazán az étel lényeges,azt csak zárójelben említem meg(kalács volt,"görög" saláta,vagy legalábbis olyasmi,amit mi annak hívunk ,meg téliszalámi.)

A fiunk ezeket szokta is szeretni,de a leányzó szerint a kalács az nutellás.
Ezért született a két alábbi alkotás,
a Fetafogú szörny,


és a Kalácsfülű nyúl.

2007. június 8., péntek

Calzone

Nagy,tartalmas reggelivel kellett előállni,de nem volt előtte célzatos bevásárlás,így a meglévő,illetve talált alapanyagokból kellett gazdálkodni.

Mindenféléből volt egy kevés,így merült fel a batyu ötlete.

Nem is biztos,hogy sikerült teljesen pizzásra hangolni az összhatást,de mivel a pizza úgyis ahány ház,annyiféle, akár mondhatjuk is rá,hogy az:)

Meg különben is,előtte egy-két nappal valamelyik TV-ben a nagy öreg,Carluccio valami ilyesmi töltött tésztafélét csinált,talán strombolit.

És mivel a gyermekek a pizzát általában szeretik,a párom meg említette,hogy ilyen régen volt,így lett.

Amiből:

A tészta:

-4 mp(mérőpohár) kenyérliszt

-1-3/4 pohár víz

-1 dl semleges étolaj

-25-30 gr friss élesztő

-2 tk cukor

-2 kk só


A töltelék:

- paradicsom

-hagyma

-kolbászkarikák

-sonka

-virsli

-sajtok tetszés szerint

-1-2 ágacska rozmaring,fokhagyma,oregano,só,bors

-2-3 kanál evoo


Ahogyan:

A tésztához valókat ,mivel reggeliről van szó,beleszórom a kenyérsütőgépbe,és igyekszem az ébresztőórával szinkronban jó koránra beprogramozni.

Mire az első kávén túlvagyok,addigra a selymes,rugalmas,fényes-zsíros tészta kész is.

Lisztezett deszkára borítom,alaposan átdagasztom.Négy ,nagyjából egyforma gombócra osztom,és pihenni hagyom addig,amíg a belevalókat nagyjából egyforma méretűre aprítom,rászórom az összevágott zöldfűszereket,meg persze a szárazakat is,és meglocsolom az olívaolajjal.

Jól összekeverem,és visszatérek a tésztához.

A gombócokból jó nagy korongokat nyújtok,kb. 3-4 mm vastagságút.

Ráhalmozom a tölteléket,öszzehajtom,és óvatosan,nehogy kiszakadjon,hajtással lefelé kiolajozott tepsibe teszem.

20-25 percig még békén hagyom,hogy a tészta egy kicsit magához térjen,és megkeljen egy kicsit mégegyszer.

Mielőtt betenném a sütőbe,tetejét tejjel elkevert tojássárgájával megkenem.

170-180°C-on 30-35 percig sütöm,és kész is.

Ilyen lesz kívülről:
És belülről:

2007. május 30., szerda

Csokiöntet

A palacsintás postban említettem a csokiöntetet,itt az ideje,hogy el is meséljem részletesen...

Születését ennek is a szükség kényszerítette ki,merthogy nem volt otthon nutella.

Ezzel próbáltam az így támadt űrt betölteni,több-kevesebb sikerrel. Azért a határozatlanság,mert az öntet ugyan jó lett,készül is időnként,de a család nutellarajongó kisebbsége(lányunk)számára ez nem elfogadható:)

Egy dologra kell igazán figyelni : a világért se használjon senki tortabevonót és/vagy ún. főzőcsokoládét!

Itt kis hazánkban a tortabevonó valószínűleg a csokiolvasztó üstök aljára kozmált,bármi másra alkalmatlan maradékból készül,a főzőcsoki meg úgyis csak föl van olvasztva mit számít...

Valószínűleg a csokoládémassza homogenizálására és a szemcsenagyság kellő finomítására sem tesznek meg minden elvárható lépést...

Ezért az ár/érték arány figyelembevételével én a gyerekkori kedvenc Szerencsi Szerecsen étcsokoládét használom.

Tehát a csokiöntet:

Amiből:

-100 gr étcsoki
-20-30 gr vaj

-3 tojássárgája

-főzőtejszín vagy zsíros tej szükség szerint

Ahogyan:

Gőz fölött megolvasztom a csokit és a vajat,folytonos keverés mellett beleöntök néhány kanál tejszínt,és simára keverem.Hagyom lehűlni,belekeverem a tojássárgákat.Ilyenkor krémszerűen folyósnak kellene lennie.Ha mégsem,további tejjel,tejszínnel korrigálom.

Ideális esetben a massza szobahőmérsékleten sűrűn,krémszerűen folyik,és még lehűtve,hűtőből kivéve is kenhető marad.





2007. május 29., kedd

Hot dog

Egyik nap az én kislányom jelezte,hogy bizony-bizony,már régen volt virslis kifli,úgyhogy esetleg kapjam össze magam...

Lehet egy ilyen kérésnek ellenállni?:)



Ez a hot dog-szerű kaja már elég régi,még első kenyeres próbálkozásaim közül való.Annak idején nem várt népszerűségre tett szert,ezért elő is fordul időről időre.


Nem is biztos,hogy teljes joggal hot dognak nevezhető,mert az inkább kolbászt tartalmaz,legalábbis a klasszikus recept szerint.Bár hozzánk itt Magyarhonban inkább a lyokas kiflibe bújtatott virslis változat áll közelebb.Legalábbis a közelmúltból azt ismerjük...


Maga a hot dog egyébként,mint a gyorskaják általában,hol máshol,mint Amerikában született,bár megalkotója emlékeim szerint egy német ember volt.


Dokumentált előfordulása valamikor a XIX. század vége,XX. század elejére tehető.


Nevére van sok magyarázat,valószínűnek tűnik,hogy a korabeli vásárlók ragasztották rá ezt a nem túl hízelgő elnevezést,amivel a beledugott húsárú-finoman szólva egyenetlen- minőségét,és az alapanyagok eredetének tisztázatlanságát juttatták kifejezésre.


A kolbászokról illetve a hotdogról egy minden részletre kiterjedő elemzés itt olvasható.

Szóval,a mienk keletkezése nem ilyen regényes,úgy volt hogy egyszer csináltam,a gyermekek ráfogták,hogy hot dog,és azóta van nekünk is saját:)

Ez is reggeli szokott lenni,tehát itt is korán kell kelni,bár nem annyira ,mint a kalácshoz:)

Ha kész a tészta,ez bő egy óra alatt kész.

Tehát:

Amiből:

A tészta megegyezik a már említett fehér kenyérrel,és az a mennyiség is.
- kell még ízlés szerinti virsli,nálunk Füstli.
-1 tojássárgája,1ek tej a kenéshez

Ahogyan:

A programozott dagasztással elkészített,megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom,alaposan átdagasztom.
Gombócot formázok belőle,és sodrófával minél inkább kör alakúra nyúltom,a lehető legnagyobb méretre,amit enged a felület.

Ez meglehetős türelemjáték,mert a tészta,kenyértészta lévén meglehetősen ruganyos,és nyúlós egyszerre.De a foszlós textúráért áldozatokat kell hozni:)

Nyolcfelé osztom,és a cikkeket egy-egy virsli köré feltekerem.

Kiolajozott tepsibe/sütőlemezre pakolom,és letakarva mégegyser megkelesztem,kb 35-40 perc alatt.

A tejjel elkevert tojássárgájával sütés előtt bekenem.Ilyenkor szoktam rászórni köménymagot,ilyesmit,de most elfelejtettem...

Ha megkelt,előmelegített,180-200°C-os sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütöm,és rácsra téve hagyom kihűlni.

Ilyen lesz:

Magában:
Belülről:

És ha már hot dog,meg Amerika,még néhány fotó,ami ugyan nem kaja,nem gasztro,de a gyereknapon volt néhány igen szép amerikai autó,többek között egy Chevrolet Impala is.
Nekem ő "az" amerikai autó...
Ránézve erre a gépre felüvölt a rock'n roll,ülünk egy benzinkútnál és esszük az almáspitét vaníliafagyival,meg a hagymás hot dogot...



2007. május 25., péntek

Kalács

Inkább őszi-téli csemege ,de néha nyáron is elcsábul az ember egy friss,puha,meleg kalácstól,ami a reggelizőasztalon illatozik,vajjal,mézzel,vagy sajtokkal,gőzölgő kakaóval...

Lányunk kedvéért persze nutellával is...

De persze remek hozzá a fűszeres olajban pácolt feta,vagy camembert...

Vagy csak magában,kávéval...

Egyszóval szinte tökéletes reggelialap:)

Egy hátránya azért van,a technológiai idő.Ami nem kevés,kigondolástól a a szeletelésig eléri a négy órát.

Persze ez kis trükkökkel felosztható,így a nagyon korán kelést meg lehet spórolni.

Nem emlékszem már,honnan való a recept,gondolom valamilyen kenyérsütős könyvből nyúlhattam, és persze változtattam az arányokon is...

Tehát a kalács:

Amiből:

-4 mp(mérőpohár) finomliszt,esetleg felesben kenyérliszt
-1és 3/4 mp tej
-100 gr vaj
-2 kk só
-60-70 gr kristálycukor(~1/3 mp)
-1/2 friss élesztő (25-30gr)
-kenéshez 2 tojássárgája,1 ek tej

Ahogyan:

Mivel ez a kalács nálunk tipikusan reggelire készül,ezért mindig a programozott dagasztást alkalmazom.
A hozzávalók közül amit lehet,jéghidegen teszek bele (vaj,tej),hogy a néhány órás állást kibírják.Ez nem szokott sok lenni,mert többnyire igen későn fekvők vagyunk,a kalácshoz meg úgyis korán kell kelni:)

De ha nagy a meleg,előfordul,hogy a tej egy részét jégkockákkal helyettesítem.

Ha sikerült szinkronba hozni a dagasztógépet és az ébresztőórát,kész,megkelt,selymes-zsíros tészta vár a konyhában.

Lisztezett deszkára borítom,alaposan átdagasztom ,három részre osztom.

Lisztezett deszkán a három gombócból megpróbálok egyforma hosszú,egyforma vastag kígyókat sodorni.
Ez jól hangzik,de még sose sikerült...Kettő általában nagyjából megegyezik,a harmadik mindig vékonyabb:)

Összefonom,a végeit összenyomom,alágyűröm,hogy ne látsszon,kiolajozott tepsibe teszem.

Letakarva újra megkelesztem,ez nagyjából 45-50 perc.

Közben begyűjtöm a reggeli újságokat,és jó idő esetén az erkélyen kávéval,cigivel el is fogyasztom.

Amíg kel a tészta,előmelegítem a sütőt,elindítom benne a gőzfejlesztést(piros láboskában víz) és simára keverem a tojássárgájákat a tejjel.

Közvetlenül a sütőbe tevés előtt bekenem a kalácsot.

180-190 °C on sütöm,kb tíz perc után kiveszem,addigra eléri végleges nagyságát,és mégegyszer átkenem a kalácsfénnyel.

Mindösszesen kb. 30-35 perc alatt kész.

Rácsra téve hagyom hűlni.Ha nem csúsztam el sehol,hatórás ébresztéssel legkésőbb negyed kilenckor lehet reggelizni.

Íme:


2007. május 24., csütörtök

Amerikai palacsinta

A másik palacsinta ,amit említettem.

Őt hívják a gyermekeink "lapos" palacsintának.

Sokáig tartott a rákészülés annak idején,mert a palacsintasütés nem tartozotta kedvenc elfoglaltságaim közé,és nem gondoltam,hogy ez a fajta egyszerűbben elkészíthető lenne,mint a hagyományos.

Ráadásul annyi recepttel találkoztam,főleg szájhagyomány útján,hogy nem tudtam igazán választani.Ráadásul a receptek jelentős része tartalmazott mindenféle,számomra nem kívánatos összetevőt is.

Hallottam tejporost,vajast,cukrost,olajost...

A filmekben meg minden rendes amerikai háziasszony palacsintaporból készíti a reggeli palacsintát,amit persze sose esznek meg...

De amiket megvalósulni is láttam,az végképp elbizonytalanított.

De aztán megkaptam én ajándékba az Egyszerűen csak főzz! című Jamie Oliver könyvet,és abban szembejött a tökéletes recept,ami aztán picit módosítva az alaprepertoár része lett.

A módosítás csupán az egyszerűbb mérés miatt történt,a bögre miatt módosultak picit az arányok.

Tehát:

Amiből:

-5 tojás

-1 1/2 bögre finomliszt

-1 1/2 bögre tej

-fél csg. sütőpor

-csipet só

-sütéshez olaj vagy olvasztott vaj

Ahogyan:

Egy tálba szórom a lisztet,belekeverem a sót és a sütőport.A tojásokat szétválasztom,a fehérjéket külön tálba rakom,a sárgáját a lisztre.Ráöntöm a tejet is.

A fehérjéket kemény habbá verem.A többi hozzávalót csomómentesre keverem,majd a nagyobbik tálban a tojásfehérjehabbal összeforgatom.

A sorrend egyébként nem véletlen,azért verem fel előbb a habot,mert így megspórolok egy mosogatást,a tojáshab kibírja azt a kis időt,amíg a folyós fázis elkészül:)

Az eredmény egy könnyű,habos,a piskótatésztánál folyósabb tészta lesz.

Felforrósított,olajozott serpenyőben sütöm,nagyjából 8-10cm átmérőjű korongokban.

Ha a tészta jól sikerült,akkor nem folyik szét nagyon,a végeredmény ~6-8 mm vastag lesz.

Valami ilyesmi:


Már régóta sütöttem ezt a verziót,amikor Nigellánál láttam ,hogy nem Isten ellen való,ha ricottát/túrót keverünk a tésztába,kipróbáltam és tényleg.

Azóta mindkét változat kedvelt,és gyakori vendég.

Legnépszerűbb ízesítő a citromlé/kristálycukor,tejföl/porcukor,tejföl/méz,csokiöntet,nutella...

Vagy ami éppen eszünkbe jut.

És már nagyon szeretnék szert tenni igazi juharszirupra!:)

2007. május 21., hétfő

Bundás csillag

Furcsának tűnhet a névválasztás,de a tények makacs dolgok...

A bundás kenyér ,amit szerintem nem kell bemutatni senkinek,gyermekeimnél a kívánságlistán valahol nagyon hátul,nagyjából az utolsó előtti helyen állt,és áll a mai napig.

Ez szomorú,mert mi,nagyok viszont szeretjük.

Ezért érkezett megmentőként a nyári sorozatával Nigella,akit amúgy is szívesen nézünk/néztünk:)

Már a sorozatbeli kerettörténet elhalványult,tulajdonképpen mindegy is,ő mindenféle kivágóformával tette érdekessé a bundás kenyeret .
Az ötlet igazán egyszerűnek tűnt,gondoltam,egy próbát megér:)
Annyit változtattam rajta,hogy nem a kész, hanem a felszeletelt kenyeret,még tojásozás előtt szúrtam ki,így megspóroltam az olajos tenyeret,és egy mosogatást...
Gondolom,mondanom sem kell,hogy elsőszámú kedvenc rangjára emeltetett...
Ilyen formáink vannak,általában a szívecske és a holdacska a legnépszerűbb:)


És ilyenek lesznek

Mi,nagyok,pedig kénytelen-kelletlen beérjük a lyukas kenyérszeletekkel...


Nálunk a bundáskenyér alapvetően sós,és így lehet hozzá enni zöldhagymát,paradicsomot,és bármi egyéb zöldet.
Édesen még nem próbáltuk,eddig nem volt rá igény.
Tehát:
Amiből:
- szikkadt ,textúráját tekintve inkább tömör,mint foszlós kenyérszeletek
-tojás
-tej
-só
-sütéshez olaj
Ahogyan:
Kb. egy centi vastag szeletekre vágom a kenyeret,kiszúrom a formákat,lehetőleg úgy ,hogy a szeleteket ne marcangoljam szét.
Kevés tejjel (tojásonként 1 ek.) felverem a tojásokat,enyhén sózom,és beleforgatom a kenyereket.
Éppen csak egy pillanatra,nem hagyom ázni,mert hihetetlen mennyiséget magába tud szívni,és akkor pempős lesz belül,és az nem jó.
Bő,forró olajban sütöm,lecsepegtetem,tálalom.
Nem vagyok feltétlen híve a teák mindenfélével való elrontásának,de ez elképzelhetetlen citromos-mézes tea nélkül.
Tetszőleges zöldekkel párosítható.

2007. május 17., csütörtök

Parasztreggeli

Hosszú,kirándulós napra készültünk,az ebéd helye és ideje meglehetősen bizonytalan volt,így indokoltnak tűnt egy mindent elsöprő reggeli.

Ráadásul a hajnali bevásárlásnál hatalmas,harsogóan friss főzőhagymára is sikerült szert tenni!

A felturbózott tojásrántotta mellett döntöttem,amit akár parasztreggelinek is lehet hívni,bár ezzel az elnevezéssel nem nagyon értek egyet.

Szerintem az a paraszt , aki ekkora reggelit kapott volna,nagyon hálás lett volna a sorsnak...

Ilyet leginkább csak a számadó ,vagy a jószágigazgató ehetett hajdanában:)

Az étel kivitelezése azért ilyen,mert nem mindenki szeret minden alkatrészt,így szabadon lehetett variálni.A mi lányunk pl. kizárólag sült krumplit bírt elképzelni a rántottáján...
De ennek is örültünk,mert egyébként a rántotta önmagában a "nem ehető" kategóriába van nála sorolva:)

Az alapanyagok variációs lehetősége persze a végtelenhez közelít,ez egy klasszikus vonalon mozgó összeállítás.

Amiből:

-1 kg krumpli
-3-4 vékony szelet szalonna
-20 centi füstölt kolbász
-3 nagy,friss főzőhagyma,zöldjével együtt
-2 paprika
-2 paradicsom
-8-10 tojás
-só,bors

Ahogyan:

A krumplit kockára vágom,bő olajban,hasábburgonya módjára megsütöm.
Közben elkezdem sütni a tojáslepényeket,személyenként 2-3 felvert,enyhén sózott tojásból,a lehető legnagyobb serpenyőben,vékonyra ,szinte palacsintajellegűre.

Még egy serpenyőben kisütöm a gyufaszálnyi csíkokra vágott szalonnát.A pörcöt kiszedem,a visszamaradt zsírba szórom a zöldjével együtt durvára vágott hagymát(egy fejet félreteszek a lecsóhoz),addig sütöm,amíg el nem kezd pirulni.

Zsírból kiszedem,jön a felkarikázott kolbász,1-2 perc alatt megfuttatom azt is.

Ezt is kiszedem,jön a maradék fej hagyma kicsit apróbbra vágva,futtatás,paradicsom rá,(ilyenkor nem szoktam meghámozni a paradicsomot,nem is főzöm annyira szanaszét,hogy csak a pödört héjak maradjanak meg)aztán a paprika is.

A lecsót(na jó,csak lecsószerű) kicsit borsozom is,a többi nem igényel fűszert.

Ha ügyes voltam,és sikerült mindezt szinkronizálni,akkor egyszerre készül el a krumpli,a rávaló,meg a lepények is,és azonnal tálalható.
Persze még sose sikerült,valamelyik mindig elkésik,ha szerencsém van,akkor a krumpli,mert az tolerálja legkevésbé a várakozást:)

Sok friss,puha kenyérrel tetszés szerint variálva ehető is.

Egy rendes adag:


2007. május 3., csütörtök

Kőrözött

El kell mondanom,hogy sokáig éltem abban a tévhitben,hogy a körözött nem más mint tejfölös túró...

De már megvilágosodtam,és tudom,hogy a tejföl szerepe csupán alárendelt lehet.

Keresgéltem az étel eredete után,de igazán határozott véleményt nem olvastam a témában,csupán olyat,ami a nevére vonatkozik,miszerint a köröző mozgásból...

Azért vannak kétségeim... Ilyen alapon szinte bármelyik ételt hívhatnánk így,mert keverni ugye kell.

Szinte bizonyos azonban,hogy eleinte pásztorok,juhászok készíthették,amikor már a legyúrt,vagy keserű változatot megunták,hogy valahogy feljavítsák a túrót,ami ugyan remek eledel,de csupasz túrót enni többnapos kenyérrel nem egy kulináris atomvillanás:)

Katonaviselt olvasók talán emlékeznek még a reggelire gyakran felszolgált négynapos kenyér,egy csomag gomolyatúró kombóra,amit még a citrompótlós garzon teával locsolva sem volt egyszerű lenyelni...

A számtalan közkézen forgó recept megegyezik abban,hogy tartalmaz hagymát,a mienk nem.

A család női szakasza nem kedveli túlzottan,ezért ez opcióként hozzá ehető,tetszőleges mennyiségben és színben.

Tejfölt pedig csak szükség esetén,mert ha krémes bryndzát sikerül venni,akkor nincs rá szükség,de ha a túró is nagy rögökben van,és mondjuk kisteleki juhtúróval próbáljuk összevegyíteni,nem nélkülözhető.

A dijoni csípős mustár szintén opciós tétel,mennyisége függ a juhtúrótól,mert ugyan nagyon jól kiegészíti annak fanyar,kissé csípős aromáját,ha a túró ezt önmagában hozza,akár el is hagyható.

Tehát szerintem a kőrözött:

Amiből:

-25 dkg tehéntúró(nem zsírszegény,és nem túl száraz)
-25 dkg bryndza vagy juhtúró
-10 dkg vaj
- tejföl szükség szerint
- só
- kevés pirospaprika
- zúzott köménymag
- dijoni mustár(nem az egészmagos,hanem a csípős)
- néhány szem kapribogyó apróra vágva

Ahogyan:

Azt hiszem nem igényel sok magyarázatot:)Arra ügyelni szoktam,hogy annyira legyen krémes,hogy éppen formázható legyen,ha ilyen, akkor többnyire hidegen is kenhető.

Bár nem túl látványos,de azért...: