Minestrone

Ez a klasszikus olasz leves már régóta várt arra,hogy elkészítsem végre,csak kerestem az autentikus receptet.Ami,mint kiderült ,nincs is!Újra a lecsóproblematika:mitől is válik minestronévá egy leves?

Egyáltalán ,zöldséglevesről,vagy húsos egytálról beszélünk?
Minestrone lesz-e attól,hogy sok zölséget főzünk össze ,meg paradicsomot?
Vagy teszünk bele gnocchit is?
Netán húsgombócot?
Vagy hússal,pancettával indítunk?
Netán krumpli és bab is kerül bele a káposzta mellé?

Nagyjából ilyen kérdések merültek fel bennem is,és a kínzó kétségekre nem volt válasz.
Szerencsére sikerült nekem is beszerezni a Szakácsok könyvét,amiben volt egy tetszetős variáció,amit elfogadtam kiindulásnak.Meg olvastam más forrásokat is,és meglepő dolgokat láttam.

A híres minestrone úgy tűnik,egy igazi szegényétel,legalábbis az volt valaha,tápláló egytálétel,amelybe bármilyen tetszőleges zöldséget babot,gombát,répát bele lehetett dobálni.Az étel túlélt évszázadokat,mivel nem volt kőbe vésett recept,mindenki úgyis másképp csinálta,igazi nagy változást talán csak a paradicsom megjelenése hozott,bár ma is élnek paradicsom nélküli változatai.Amiben a millió féle készítési mód megegyezik:a sokféle zöldség,és a zöldfűszerek használata.A többi egyéni ízlés és lehetőség függvénye.
A szalonna(eredetiben gondolom szárított,nem füstölt) használata,a bab és a tészta mérsékelt adagolása is opcionálisnak látszik.Bár a Szakácsok könyve úgy nyilatkozik,hogy a szalonna,a bab,a krumpli és a káposzta lenne a fő jellegadója a levesnek,azért ez sem szentírás:)
Én mindenesetre tettem bele,és nem bántam meg...

Tehát a minestrone szerintem(nagyjából a Szakácsok könyve receptje szerint):

Amiből:
-2 vékony szelet szalonna
-1 kis fej hagyma
-150 gr aprószemű szárazbab
-2-3 tojásnyi krumpli
-tetszőleges zöldségek,sárgarépa,petrezselyemgyökér,zeller,karalábé
-2-3 szál újhagyma
-2 marék szálasra vágott káposzta
-3-4 dl paradicsompüré
-1-2 gerezd fokhagyma
-kis csokor bazsalikom,petrezselyem,pár levél rozmaring,meg amihez kedvem van
-húsleves,vagy alaplé
-50-60 gr aprótészta

Ahogyan:
A gyufaszálnyi csíkokra vágott szalonnát kisütöm,pörc marad.Rádobom a finomra vágott hagymát,sózom,kicsit párolom.A következő a kockára vágott krumpli és káposzta,ezeket picit pirítom a hagymás zsíron,közben bőven borsozom.Belenyomom a fokhagymát,és beleszórom az előzőleg beáztatott babot,és felöntöm a húslevessel.Fővési sorrendben belekerül a többi zöldség is,nagyjából egyformára darabolva.
Beleöntöm a paradicsopürét,és hagyom főni kb. húsz percet,akkor jön az aprótészta,végső sózás ha szükséges,aztán ha a tészta megfőtt,már tálalok is.

Fokhagymás tarjaszeletek karalábéval

Hagyományos,egyszerű sült hús,könnyű zöldségkörettel.
A nagy meleg ellenére beizzítottam a sütőt,mert lekvárfőzés is tervbe volt véve,így kellett a hely a tűzhely tetején:)

Viszont köretként valami könnyű,zöldséget szerettem volna,és hajnalban zsenge karalábét talaltam bevásárláskor.

A hús végtelenül egyszerű,gyakorlatilag a "fogom a húst,megsütöm,és már ehetjük is kategória".

A köretet egyszer régen mintha a TVPaprikán láttam volna,de azért a ciánkálit nem venném be...


Tehát:

Amiből:

A húshoz:

-8 szelet (ujjnyi vastag) tarja (csont nélkül)

-1 fej fokhagyma

-kömény
-frissen őrölt bors
-só
-fél citrom leve
-2 ek evoo
-könnyű,száraz fehérbor

A karalábéhoz:

-3 nagyobb zsenge karalábé
-40-50 gr vaj
-só,bors
-kis csokor zöldpetrezselyem

Ahogyan:

A fokhagymát összekeverem a megtört köménymaggal,a durvára őrölt borssal,a citromlével és az olajjal.Ezzel a maszattal bekenem a besózott húst,belerakom egy sütőtálba,és annyi bort öntök alá,hogy majdnem ellepje.

Lefóliázom,és 180-190°C-on kb. másfél óra alatt készre sütöm .

A karalábét hasábokra vágom,sós vízben blansírozom.Ez nagyjából 5-6 perc.A leszárított karalábét egy nagy serpenyőben forró vajon átforgatom,sózom,borsozom,és az utolsó forgatás előtt a finomra vágott zöldpetrezselyemmel megszórom.

És kész,tálalható.

Bazsalikomos karalábéleves

Szerintünk a világ legjobb karalábélevese.És nemcsak azért ,mert mi találtuk ki:)

Előtörténetéhez tartozik,hogy nem vagyunk kimondottan karalábérajongók.Nyersen,zsíroskenyérrel vagy csak úgy ipari mennyiséget fogyasztunk,de főzve-sütve nem tartozott a vágy titokzatos tárgyai közé.

Emlékezetem szerint az első ilyen levest is csak a kényszer szülte,merthogy semmi ehető zöldség nem volt otthon,csak egy nyamvadt karalábé.

Amiből:

1 nagyobb vagy két kisebb karalábé
5dkg vaj
2-2,5dl főzőtejszín
húsleves,alaplé,vagy végszükség esetén húsleveskocka
só,bors
5-6 levél friss bazsalikom

Ahogyan:

A vajon megpárolom a kockára vágott karalábét,sózom,borsozom.
A borsozás durvára őrölt fekete borsot jelent általában,mert a gyári őrölt bors csak csíp leginkább,íze nemigen van.
Felöntöm a rendelkezésre álló folyadékkal(szerintem a húsleves a legjobb,mert a húsalaplé túl erőteljes,a leveskocka meg általában leveskockaízű),és készre főzöm.
Csak annyira,hogya zöldség inkább roppanós legyen mint túlfőtt.
A tejszínt beleöntöm,összeforralom,és a végén rászórom a vékony csíkokra vágott bazslikomleveleket.
Tálaláskor néhány csepp extra szűz olívaolajjal a tetejét megpöttyözöm.