Túl sokat nem is lehet mesélni ,a képek magukért beszélnek.
Késői,ráérős,beszélgetős reggeli volt,
feta paradicsommal,olajbogyóval,uborkával,bazsalikommal,olívaolajjal,
meg enyhén füstölt sonka sárgadinnyével, 
meg sonkák és friss,még langyos bagett.
Jó volt:)
4 megjegyzés:
Ezt nem tudom szó nélkül hagyni. :) Az a sonka ott, a sárgadinnyekockákra tűzve... na az nagyon gnammmmm kategória nálam. Így együtt sem uccsó, de Isten a füstöltsonkát jókedvében teremtette, ebben egészen biztos vagyok. Azóta imádom, mióta kinőttek a fogaim. Kár, hogy itthon az ilyen fincsi füstölt sonkák aranyárban vannak. A házisonka meg egy foszlány a távoli múltból. Egyáltalán füstölnek még valahol?
Örülök hogy tetszett!:)
Jófajta füstölt sonkát,szalonnát faluhelyen,magáncélra készítenek ám még!Például a szüleim:)
Egyszer régen a szalonnáról már írtam egy szívhezszólót,olvastad?
Igen, mostmár olvastam... És összeszaladt a nyál a számban. Kölyökkoromban, füstölés után fenn lógott a padláson, később a spájzban, felmásztam a kislétrán (mert amúgy nem értem el :) és úgy vagdostam magamnak darabokat, friss (szigorúan fehér!) kenyérrel remek lakoma. Nagyapám pedig a klasszikus "katonákat" gyártotta nekem belőle :)
Hát még ha van hozzá hagyma is!
Meg egy gyöngyöző,hűvös nagyfröccs...:)
Megjegyzés küldése