2008. március 27., csütörtök

Krumplipüré

Tudom,nem egy kulináris csoda,minden rendes családban nem egyéb ez ujjgyakorlatnál.Ennek ellenére nálunk ez volt kb. a második alkalom,hogy nekiveselkedtem.Eddig nem mutatkozott tömeges igény de most a nagyfiam kifejezetten ezt kérte névnapi ebédként.

Krumplipürét és halrudacskát.

Halevésből nem lennénk világbajnokok,meg is lepődtem a választáson,gondolom a menzai élmények hatására történt:)

A krumplipürével kapcsolatban azt kellett látnom,hogy mint sok minden másnál,itt is két iskola van a krumplival kapcsolatban.Van a felkockázva sósvízben főzős,és a héjában főzős.Szerintem héjában főzni jobb,szárazabb lesz úgy.

És még van egy nagyon fontos dolog,a formázás.Aki szépen szeretné tálalni,vegyen egy habzsákot,mert ha készít egyet erős nylonzacskóból,meg csillagcsőből,az majdnem biztosan kihasad ,mint nekem.

Nincs is nagyobb élmény annál,mint mikor a hasadékon át mindent vastag sugárban terít be a forró massza...

Szerencsére nem az asztalnál,így csak a tálalót intéztem el:)

Maga a remek püré az alábbiak szerint készült:

Amiből:

~1 kg krumpli(sárgahúsú,sütnivalónak árult)

-100-120 gr vaj

~3 dl főzőtejszín

-só,bors

Ahogyan:

A krumplit héjában megfőzöm ,pár percig gőzében állni hagyom.Azonnal,forrón megpucolom,áttöröm krumplinyomón .Beledarabolom a vajat ,sózom,borsozom,és kézimixerrel alaposan átkeverem.Közben felforralom a tejszínt,és kicsinyesként,folyamatos keveréssel beledolgozom.Néhány percig habosítom,és ha nem sikerül azonnal tálalni,gőz fölött melegen tartom.

A tálaláshoz pedig legközelebbre beszerzek egy habzsákot...



2008. március 25., kedd

Húsvéti galambok

Vagy csirkék.Esetleg kotlósok.Bár ami azt illeti,miközben formáztam,nekem a keselyűfióka is megfordult a fejemben.De azért leginkább mégiscsak galambok...

Húsvét tiszteletére,a főtt házisonkához készültek reggelire az alábbi galambkalácsok.Nem tudom,van-e valami közük a galamboknak a Húsvéthoz,de először épp egy ilyen alkalomra készültek,úgyhogy szerintem van.

De lehet,hogy ez is csak egy újabb kísérlet volt arra,hogy a gyermekek egyenek egy kis kenyeret...

Egyébként nincs benne semmi különös,sima kalácstészta,csak a formázás más egy kicsit.Annyi eltérés volt mindösszesen,hogy a tej felesben víz volt,és a cukor helyett méz került bele.Mostanában egyre inkább hanyagoljuk az ipari cukor fogyasztását,ahol lehet,mézet használunk.

Nem azért,mintha elhinnénk a sok badarságot a "fehér méregről"( a belinkelt cikk csak egy véletlenszerűen kiválasztott példa),hanem mert a méz sokkal jobb ízű,és tartalmasbb mint a cukor.

A tészta ,ahogy a hivatkozott kalácsnál,a kenyérsütőben készül,csak nem hagyom teljesen megkelni,kb félóra pihentetés után kiszedem,nyolcfelé osztom,és a darbokból olyan hosszú kígyókat sodrok,amire lehet kötni egy csomót.Aztán az alsó végét ellapítom,két-három helyen bevágom,hogy legyen farka.A másik végéből lesz a feje.

Belecsípek ollóval három helyen,és egy-egy csöpp tojásfehérjével beleragasztom a szemeit,ami vagy pici,vagy félbevágott mazsola,meg a csőrét,amit itt éppen mandulából vágtam,de tökmag is jó.

Aztán hagyom megkelni jól,és előmelegített,begőzölt 170-180°C-os sütőben készre sütöm.(18-22 perc)

És így néz ki a fészekalja:


Ők négyen az állomány fele,a hivatkozott mennyiségű tésztából nyolc darab sikerült.

2008. március 18., kedd

Créme caramel

Egyszerű,könnyű desszert,elkészítésének nehézsége épphogy meghaladja a zsíros kenyérét.Bár az összekent edények száma rácáfol erre:)Meg egy kicsit balesetveszélyes,mert forró a karamell nagyon,meg amikor az ember a forró vízzel teli tepsit egyensúlyozza ki a sütőből,ott is érhetik meglepetések...

De azért szeretjük,mert jó.

Hosszabb értekezést a remek jó édességről C&V írt,olvasható itt.

Ehhez én már nem is nagyon tudok semmit hozzátenni,esetleg annyit,hogy ezesetben nem ragaszkodom a friss házi tojások alkalmazásához,mert akkor nagyon tojásízű lesz.Ehhez a desszerthez inkább valamely semleges ízű"gyári" tojást vásárolok,pl aranykoronásat.

Szóval:

Amiből:
-1 tojás
-3,4,5 tojássárgája mérettől függően
-1/2 rúd vanília
-10 csapott ek. cukor
-6 dl tej

Ahogyan:

Először elkészítem a karamellt 4 ek kristálycukorból.Víz nélkül,addig a pontig illetve színig melegítem,amíg szerintem még nem lesz keserű.Gyorsan beleöntögetem a kikészített formák aljába,és ez kész is.Ha eddig nem égettem össze a kezem,folytatom.

A tojást és a tojássárgájákat a maradék cukorral és a vanília kikapart magjaival felverem,és kicsinyesként hozzáadom a tejet.Addig keverem,amíg teljesen homogén nem lesz.

Elosztom a tálkákban,és tepsibe rakom,aztán a tepsit felöntöm annyi vízzel,hogy a folyadék szintjével azonos szinten legyen.180°C-os sütőbe teszem,és addig gőzölöm,amíg a teteje el nem kezd barnulni.Ez nagyjából 40-50 perc.

Kiszedem,lehűtöm,tányérra borítom vigyázva,hogy a karamelles lé el ne szökjön.

És már lehet is kanalazni.

2008. március 14., péntek

Toszkán bab

Vagy valami olyasmi.Esetleg toszkánai módra.Szóval ez az írás ihlette:) Bár,most hogy újraolvastam,köszönő viszonyban sincsenek egymással,és nálunk sokkal inkább főfogás lett,semmint saláta,vagy kísérő.A bab azért tarka,mert az volt épp otthon,nem is egy,hanem legalább háromféle,de lehet,hogy négy,mert az egyik adagnál kétségek merültek fel az egyneműséggel kapcsolatban.És én még meg is hagymáztam.

Jó lett,krémesen sűrű,innentől ez nálunk a babfőzelék.Mert azt szerettük ,de egy ideje ódzkodunk a rántástól,és nem találtuk az ellenszerét.De a bab így elkészítve remek alternatíva.

Kipróbálásra vár a módszer még füstölt hússal,és kicsit más fűszerezéssel,amelynek végeredménye szándékom szerint a tökéletes ,bakonyi,vagy mezőföldi,vagy ... babos egytál lesz:)

Egyetlen hátránya van az ételnek,hogy ez se hirtelen embereknek való,min. egy napot,de ha idősebb a bab,akár kettőt is kell áztatni.De aztán max. egy óra alatt megfő.

Szóval:

Amiből:

-0,5l (két nagy bögre) tetszőleges típusú bab,lehetőleg közel azonos szemnagyságú
-1 közepes fej hagyma
-3-4 gerezd fokhagyma
-zsálya,rozmaring,kakukkfű tetszés szerint,de nem túl sok
-só,frissen őrölt bors
-2-3 ek evoo

Ahogyan:

A babot megválogatom,megmosom,beáztatom.Aztán alszunk,dolgozni megyünk,esetleg megint este lesz és megint reggel,aztán délután már látjuk,hogy nem bír nagyobbra duzzadni.

Akkor leöntöm az áztatóvizet,lábasba teszem,közékeverem a finomra vádott hagymát,a zúzott fokhagymát,a fűszereket.Felöntöm annyi vízzel,hogy úgy félujjnyira ellepje,mert valamennyi úgyis elfő.

Sózom,bőven borsozom,és ráöntök 2-3 kanál olívaolajat.Felforralom,aztán lassú tűzön főzöm,amíg a babok meg nem puhulnak jól,de még nem kezdenek szétmenni.Ideális esetben addigra a hagyma és a fokhagyma teljesen szétfő.

Azonnal tálalható,meglocsolva még olívaolajjal,és nem árt neki frissen őrölt bors sem.

Sok-sok friss,ropogós kenyér kell hozzá,meg ha lehet,hideg sör.Vagy nagyföccs,könnyű fehérborból.

És ha marad egy kevés másnapra,felmelegítve talán még jobb.De nemigen marad...

2008. március 7., péntek

Újhagymaleves

Tavaszról beszélgettünk mostanában,és úgy vettem észre,rajtam kívül is van számos rajongója az újhagymának.Ez a leves azért is jó,mert télen bármikor elővarázsolható vele egy kicsi-kicsi tavasz.

Ráadásul nagyjából tizennyolc perc alatt elkészül,anyag és eszközigénye minimális,abszolút felhasználóbarát:)

Amiből:

-1-2 csokor(4-6 szál) újhagyma,mérettől függően
-3-4 tojásnyi krumpli
-30-40 gr vaj
-só,frissen őrölt bors
-húsleves a felöntéshez
-1 -1,5 dl tejszín

Ahogyan:

A vajon elkezdem párolni a kockára vágott krumplit,amíg ez tart,megtisztítom az újhagymát,a zöldjéből amennyit lehet ,megtartok.Nagyjából felaprítom,igazából közömbös,mekkorára,úgyis össze lesz turmixolva.Amikor a krumpli félig megpárolódott,rádobom a hagymát,annak nem kell több két-három percnél.Sózom,borsozom,nem túl erősen,nehogy elnyomja az újhagyma zsenge ízét.Ha már elég puha,felöntöm a húslevessel,és puhára főzöm pár perc alatt.

Jön a botmixer,esetleg még sózás/borsozás,tejszín, egy rövid forralás,és kész.

Levesbetét lehet akár kruton,de a legesjobb a vékonyra felszeletelt zöldje a hagymának.