2007. május 17., csütörtök

Parasztreggeli

Hosszú,kirándulós napra készültünk,az ebéd helye és ideje meglehetősen bizonytalan volt,így indokoltnak tűnt egy mindent elsöprő reggeli.

Ráadásul a hajnali bevásárlásnál hatalmas,harsogóan friss főzőhagymára is sikerült szert tenni!

A felturbózott tojásrántotta mellett döntöttem,amit akár parasztreggelinek is lehet hívni,bár ezzel az elnevezéssel nem nagyon értek egyet.

Szerintem az a paraszt , aki ekkora reggelit kapott volna,nagyon hálás lett volna a sorsnak...

Ilyet leginkább csak a számadó ,vagy a jószágigazgató ehetett hajdanában:)

Az étel kivitelezése azért ilyen,mert nem mindenki szeret minden alkatrészt,így szabadon lehetett variálni.A mi lányunk pl. kizárólag sült krumplit bírt elképzelni a rántottáján...
De ennek is örültünk,mert egyébként a rántotta önmagában a "nem ehető" kategóriába van nála sorolva:)

Az alapanyagok variációs lehetősége persze a végtelenhez közelít,ez egy klasszikus vonalon mozgó összeállítás.

Amiből:

-1 kg krumpli
-3-4 vékony szelet szalonna
-20 centi füstölt kolbász
-3 nagy,friss főzőhagyma,zöldjével együtt
-2 paprika
-2 paradicsom
-8-10 tojás
-só,bors

Ahogyan:

A krumplit kockára vágom,bő olajban,hasábburgonya módjára megsütöm.
Közben elkezdem sütni a tojáslepényeket,személyenként 2-3 felvert,enyhén sózott tojásból,a lehető legnagyobb serpenyőben,vékonyra ,szinte palacsintajellegűre.

Még egy serpenyőben kisütöm a gyufaszálnyi csíkokra vágott szalonnát.A pörcöt kiszedem,a visszamaradt zsírba szórom a zöldjével együtt durvára vágott hagymát(egy fejet félreteszek a lecsóhoz),addig sütöm,amíg el nem kezd pirulni.

Zsírból kiszedem,jön a felkarikázott kolbász,1-2 perc alatt megfuttatom azt is.

Ezt is kiszedem,jön a maradék fej hagyma kicsit apróbbra vágva,futtatás,paradicsom rá,(ilyenkor nem szoktam meghámozni a paradicsomot,nem is főzöm annyira szanaszét,hogy csak a pödört héjak maradjanak meg)aztán a paprika is.

A lecsót(na jó,csak lecsószerű) kicsit borsozom is,a többi nem igényel fűszert.

Ha ügyes voltam,és sikerült mindezt szinkronizálni,akkor egyszerre készül el a krumpli,a rávaló,meg a lepények is,és azonnal tálalható.
Persze még sose sikerült,valamelyik mindig elkésik,ha szerencsém van,akkor a krumpli,mert az tolerálja legkevésbé a várakozást:)

Sok friss,puha kenyérrel tetszés szerint variálva ehető is.

Egy rendes adag:


Nincsenek megjegyzések: