Tőkehalfilé fűszervajjal,zöldségekkel

Nem mondhatnám,hogy nagy halevők lennénk,de néha azért előfordul.Élő halat sose veszünk,mert nincs aki kivégezné a világból,és akkor még konyhakésszé is kellene tenni,meg szálkás is,meg különben is,hal.

Elég sokáig a halat Iglo kapitány képviselte,de arról már leszoktunk a tudatos fogyasztás jegyében.És még a fish & chips,amit szeretünk,és nem is túl bonyolult.

Hétvége alkalmából a gyermekek vetették fel,hogy akár lehetne is valami halszerű,mert az ovimenzán állítólag harcsa volt,és az mennyire jó.

Vannak ugyan kétségeim az ovimenzával kapcsolatban,de a gyermek szava döntött.Vásároltam tőkehalfilét,és abból próbáltam valami egyszerűt kihozni.

A panírozást elvetettem ,mert előtte egy-két nappal volt rántott karfiol,különben is minél egyszerűbben szerettem volna elkészíteni,így maradt a tepsiben,hirtelen sütés.

Hogy ki ne száradjon,bőségesen alkalmaztam fűszervajat.

Jó is lett,alighanem ismételni kell hamarosan:)

Amiből:
-1 kg fagyasztott tőkehalfilé (kb.8-10 darab)
-120-150 gr vaj
-kis csokor petrezselyem
-kis csokor kapor
-egy citrom lereszelt héja
-bors
-pár csepp citromlé

Köret:
-2 nagyobb sárgarépa
-400-500 gr zöldborsó
-30-40 gr vaj
-krumpli

Ahogyan:
A halat kiolvasztottam,mert elég vastag jégkéreg volt rajta,azalatt a rövid idő alatt,ameddig sütni akartam,meg se olvadt volna valószínűleg...

A fűszervajhoz a zöldeket finomra aprítottam,összekeverem a lágy vajjal,a citrom héját belereszeltem,és törtem bele sok borsot.Sót direkt nem,mert azt gondoltam,a tengeri hal elég sós magában is.

Kiolajozott tepsibe fektettem a halakat,és vastagon rákentem a vajat.Nedves sütőpapírral lazán lefedve félretettem ,mert ezt csak az utolsó pillanatban akartam megsütni.

A körethez a sárgarépát kockákra vágom,bő sós vízben elkezdem főzni.Ha félig kész,mellészórom a borsót is.Ha kész,hideg vízbe szedem,félreteszem.

Ebéd előtt a sütőt előmelegítem 220°C-ra,és 12-13 percre bedugom a halat.(Gondolom ennyi elég,most 15 perc volt,és kicsit soknak bizonyult.)

Közben a kockára vágott krumplit megsütöm ,és a zöldségeket kevés vajon átforgattam.

És színes is,meg jó is:)

Újkrumpli borsóval

Valamilyen sülthöz kellett gyors köretet készíteni,így született az alábbi összeállítás.

Most a dátumokat visszanézve nagyjából egyidőben készült C&V Nyár eleji potyautasaival,illetve phzs Zöldbabos újkrumplijával.Csak mivel a publikálás nem történt meg időben,így már erősen utánérzésnek tűnt,és nem is akartam ideírni.De mivel mégis más,megadom neki a lehetőséget:)

Születése egyébként a véletlen műve,sima párolt vajas újkrumpli volt a terv.Előszedtem minden újkrumplit,ami csak volt otthon,és megijedtem.Merthogy öt,tyúktojásnál kisebb darab bukkant elő mindösszesen...

Boltba menni nem akartam,inkább szétnéztem,mivel lehetne egy kicsit feldobni.Találtam egy üveg borsót. Ezenkívül volt még hagyma rengeteg,de azt nem akartam beletenni.

Került még egy kis tejszín is ,így már látszott a kiút.

Tehát:

Amiből:
-5-6 tojásnyi újkrumpli
-500 gr zöldborsó
-50 gr vaj
-2 dl főzőtejszín
-só,bors

Ahogyan:

A krumplit megsikálom,kaparom,hámozom,korától függően.Tetszőleges alakúra darabolom.Serpenyőben megolvasztom a vajat,rádobom a krumplit,sózom,bőven borsozom,mert az újkrumplinak az jó,és kicsit pirítom.Ráöntöm a borsót,és kevés vizet.Lefedve pár percig együtt párolom.Ha a krumpli már puha(6-8perc),szükség szerint fedő nélkül a levét elforralom,tejszínnel felöntöm.Még egyet rottyan,és kész is.

Grillezett húsokhoz remek.

Tejfölös-húsos zöldségkeverék sütőben

Nem egészen ez volt a cél,de a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán a fent nevezett összeállítás született...

Közönséges rakott vajbabot szerettem volna készíteni.Neki is álltunk nagy lendülettel,főtt a rizs,pirult a hagyma,melegedett a víz a blansírozáshoz,a párom elkezdte összevágni a babot,én meg alágyújtottam még a teáskannának is,merthogy nagy melegben nincs is jobb,mint a hideg gyümölcstea.

A második babnál szomorúan konstatáltuk,hogy bizony az nemhogy szálkás,hanem fás,de az ehetetlenségig.Gyors helyzetfelmérés a hogyantovábbról,miközben a teavíz felforrt,öntöm lelkesen a hőálló üveg kancsóba,ami éppen félig volt,mikor egy hangos pukkanással atomjaira robbant...

Hogy mit tud művelni a konyhapulttal,és az alatt lévő,félig kihúzott fiókokkal egy liter tűzforró vérpiros lé,azt nem is ecsetelném:)

Innentől magamra is maradtam a problémámmal,mert a párom megkezdte a kárfelszámolást,én meg szétnéztem a hűtőben,spájzban és találtam is némi leveszöldséget,meg karalábét és egy adag fagyasztott borsót.

Hát ez lett a rakott vajbabból...

Amiből:

-500 gr vegyes leveszöldség(sárgarépa,petrezselyemgyökér,zellergumó)
-1 kisebb karalábé
-400gr zöldborsó
-1 pohár rizs
-400 gr darált,zsírtalan sertéscomb
-2 kisebb hagyma
-só,bors
-3,5-4 dl tejföl
-3 tojás
-3 ek étolaj

Ahogyan:

Az olajon megfuttatom az apróra vágott hagymát,erőteljesen sózom,ráteszem a húst,fehéredésig sütöm,bőven borsozom,és víz hozzáadása nélkül barnára pirítom.Ha kész,hagyom kihűlni.
A rizst megfőzöm,kihűtöm.
A kis kockákra,nagyjából egyforma méretűre vágott zöldségeket és a borsót blansírozom,lehűtöm.
Ezt a sok mindent belerakom egy nagy tálba,ahol a tejföllel és a tojásokkal összeforgatom.Ilyenkor kéne ellenőrizni,hogy elég sós-e,de nemszívesen kóstolom meg,amiben nyers tojás van,úgyhogy inkább bízok a jószerencsében:)

Sütőtálba öntöm,kanalazom,és nem túl meleg ,160-170 °C-os sütőben fedél nélkül kb. egy óra alatt készre sütöm.

Ha kész,kicsit hagyom pihenni,hogy szeletelhető legyen,és friss puha kenyérrel,kovászos uborkával tálalom.

Az étel jó volt,de este még sikerült a mezítlábammal összeszedni egy elkóborolt szilánkot a kancsóból.De már gyógyulok:)

Szalonnás rizottó és rizskrokett

Nemrég volt egy nagy rizottórecept-gyűjtemény a Nők Lapja Konyhája című újságban,úgy emlékszem,azok között volt az alábbi szalonnás verzió.Vagy valami hasonló:)

A szalonna legalábbis biztos,az újhagymát nem lehetett kihagyni,mert ők igen nagy barátok,a többi zöldség meg a mindenkori készletek függvénye.

Tulajdonképpen arról van itt szó,hogy a vajnak ,mint alapzsiradéknak egy részét váltottam ki a szalonna kiolvasztott zsírjával.A végén már vajat kevertem bele,nem akartam túlzásba esni.

Egyebekben a rizottókészítés általános szabályai szerint jártam el.

Tehát:

Amiből:
-2 vékony szelet szalonna
-2 dl száraz fehérbor
-1 kis fej hagyma
-3-3,5 dl kerekszemű rizs
-húsleves (kb.1 l)
-50 gr vaj
-3 szál újhagyma,zöldjével együtt
-2-3 sárgarépa
-250gr zöldborsó
-frissen őrölt bors

Ahogyan:
A nagyon vékony(gyufaszálnyi )csíkokra vágott szalonnát kisütöm,a pörcöt bennehagyom.Ezen a zsiradékon párolom meg a finomra vágott hagymát,és rádobom a rizst.Átforgatom a zsírban,és fehéredésig sütöm,közben jól meg is borsozom.
Aláöntöm a bort,és addig keverem,amíg mindet fel nem szívja illetve el nem párolog.
Beledobom a kockára vágott sárgarépát,és elkezdem a forró levessel felönt ,keverget mókát.

Kb. félidőben(10-12.percnél) beleszórom a felkarikázott újhagymát,és a borsót.Kivéve,ha konzerv,annak elég a végén 5 perc.

Felöntöm,keverem,és így tovább...

Ha rizs majdnem jó,felöntöm annyira,amennyire folyósan szeretném,és ha tényleg kész a rizs,belekeverem a hideg vajat.

Aztán gyorsan hívok mindenkit ebédelni!

Ez esetben a rizst elsokallottam kicsit,pontosabban nem voltunk elég éhesek egy teljes csomag(500gr) elpusztításához.Mivel a rizottót melegíteni ,illetve újra élvezhető formába hozni kilátástalan vállalkozás,és hidegen meglehetősen ragacsos a portéka,kézenfekvő volt a további felhasználás,a rizskrokett!

A biztonság kedvéért,nehogy szétessen,beledolgoztam még egy tojást,paníroztam,és bő,forró olajban kisütöttem.Rántott karfiollal ettük.

Zöldborsós-tejszínes penne

Ezt a remek tésztafélét emlékeim szerint egy régi nőklapjás Lajos Mari recept inspirálta,ott úgy hívták,hogy csőtészta római módra.

Csak az inkább több tojással,és összesütve készült,meg mintha hagyma is lett volna benne,de én azt nem szoktam,mert szerintem a vöröshagyma meg a zöldborsó nem barátok.Persze van amikor igen,de itt nem éreztem szükségét.

A római módot sem értem,semmiféle utalást nem találtam arra én,hogy mondjuk a borsó-tejszín-szalonna kombináció egyből rómaivá tenné,amibe belekerül...

Szerintem ezt az ételt az olasz is csak így egyszerűen Penne con piselli-nek (zöldborsós pennének) szólítja.

Régi kedvenc nálunk,a gyermekek már pici korukban szerették,ők keresztelték el "borsó belebújós tésztának".Volt is ebből problémánk,amikor nem sikerült megfelelő méretű pennét venni,és a borsó nem bújt bele magától.

A mi fiunk egyből nem is volt hajlandó megenni.Mit volt mit tenni,mivel rendes szülők vagyunk ,kiskanállal,csipesszel belerakogattuk a tészta két végébe a borsószemeket...

Tehát:

Amiből:

-1 csg. penne,vagy rövidcső tészta
-500 gr zöldborsó
-2 szelet szalonna
-250 ml főzőtejszín
-2-3 db tojás sárgája
-1 gerezd fokhagyma(opció,a szalonna fűszerességétől függ)
-sajt ízlés szerint

Ahogyan:

A gyufaszálnyi csíkokra összevágott szalonnát kisütöm,a pörcöt bennehagyom,rádobom a zöldborsót.Picit átforgatom a forró zsiradékon,és pici vizet öntök alá hogy a borsó megpárolódjon.Ez nagyjából 5-7 perc.

Ha a szalonna nem volt elég fűszeresre pácolva,ekkor egy gerezd fokhagymát is nyomok a mártásba,rögtön a borsó után,a vízfelöntés előtt.

Ha a borsó kész,ráöntöm a tojássárgájával elkevert tejszínt,és picit együtt melegítem ,a mártás befejezéséhez a tészta melege elég lesz.

Merthogy pont ilyenkor lesz kesz a penne vagy csőtészta,amit nem öblítek le,hanem egyből ráöntöm a mártást.

Összeforgatom,tálalom.Tetszés szerinti sajtot reszelek rá,itt éppen parmezánt.

Semmi egyéb fűszert nem igényel,még sót sem:)