Amerikai palacsinta

A másik palacsinta ,amit említettem.

Őt hívják a gyermekeink "lapos" palacsintának.

Sokáig tartott a rákészülés annak idején,mert a palacsintasütés nem tartozotta kedvenc elfoglaltságaim közé,és nem gondoltam,hogy ez a fajta egyszerűbben elkészíthető lenne,mint a hagyományos.

Ráadásul annyi recepttel találkoztam,főleg szájhagyomány útján,hogy nem tudtam igazán választani.Ráadásul a receptek jelentős része tartalmazott mindenféle,számomra nem kívánatos összetevőt is.

Hallottam tejporost,vajast,cukrost,olajost...

A filmekben meg minden rendes amerikai háziasszony palacsintaporból készíti a reggeli palacsintát,amit persze sose esznek meg...

De amiket megvalósulni is láttam,az végképp elbizonytalanított.

De aztán megkaptam én ajándékba az Egyszerűen csak főzz! című Jamie Oliver könyvet,és abban szembejött a tökéletes recept,ami aztán picit módosítva az alaprepertoár része lett.

A módosítás csupán az egyszerűbb mérés miatt történt,a bögre miatt módosultak picit az arányok.

Tehát:

Amiből:

-5 tojás

-1 1/2 bögre finomliszt

-1 1/2 bögre tej

-fél csg. sütőpor

-csipet só

-sütéshez olaj vagy olvasztott vaj

Ahogyan:

Egy tálba szórom a lisztet,belekeverem a sót és a sütőport.A tojásokat szétválasztom,a fehérjéket külön tálba rakom,a sárgáját a lisztre.Ráöntöm a tejet is.

A fehérjéket kemény habbá verem.A többi hozzávalót csomómentesre keverem,majd a nagyobbik tálban a tojásfehérjehabbal összeforgatom.

A sorrend egyébként nem véletlen,azért verem fel előbb a habot,mert így megspórolok egy mosogatást,a tojáshab kibírja azt a kis időt,amíg a folyós fázis elkészül:)

Az eredmény egy könnyű,habos,a piskótatésztánál folyósabb tészta lesz.

Felforrósított,olajozott serpenyőben sütöm,nagyjából 8-10cm átmérőjű korongokban.

Ha a tészta jól sikerült,akkor nem folyik szét nagyon,a végeredmény ~6-8 mm vastag lesz.

Valami ilyesmi:

Már régóta sütöttem ezt a verziót,amikor Nigellánál láttam ,hogy nem Isten ellen való,ha ricottát/túrót keverünk a tésztába,kipróbáltam és tényleg.

Azóta mindkét változat kedvelt,és gyakori vendég.

Legnépszerűbb ízesítő a citromlé/kristálycukor,tejföl/porcukor,tejföl/méz,csokiöntet,nutella...

Vagy ami éppen eszünkbe jut.

És már nagyon szeretnék szert tenni igazi juharszirupra!:)

Palacsinta

Igazi nagy klasszikus,szerintem nincs is olyan ember,aki nem szereti.

Mi is,ez nálunk a "rendes",másik nevén "tekerős" palacsinta. Merthogy van másmilyen is,arról majd később mesélek:)

Vitatott,ki is kezdte,mi volt előbb,a Palatschinken,vagy a crepe,az eredetmondák a római időkig nyúlnak vissza,állítólag lepényszerű tésztaként a római légiók nyomában terjedt el,nevét is onnan,a placenta-ból származtatják.Legalábbis itt Európában és az angolszász országokban.De ilyen-olyan formában szerte a világon sütnek palacsintajellegű tésztákat.Bővebben itt olvasható egy részletes elemzés a tárgykörben.

Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban,minthogy főételként,desszertként,édesen vagy sósan,esetleg köretként egyaránt alkalmazható.

Sok-sok recept forog közkézen,de a palacsintában az is jó,hogy rendkívül felhasználóbarát,az arányok extrém mértékű változtatását is eltűri,nagyon elrontani nehéz.

Az ilyen jellegű tésztáknál az ember nemigen méricskél,leginkább csak bögrézik,de ide az a pontosság elég is.

Számos lehetőséget rejt magában még ez az egyszerű tészta/süti ,legyen szó a világhírű Gundel palacsintáról,vagy a Crepe Suzette-ről..

És még néhány érdekesség róla itt.

Nálunk a palacsinta így készül:

Amiből:

-2 bögre finomliszt
-4 tojás
-2 bögre tej
-2 bögre buborékos víz(és még szükség szerint,ha nem elég híg a tészta)
-1 csipet só,mert ugye...
-sütéshez olaj ill. olvasztott vaj

Ahogyan:

A tojásokból ,a lisztből kevés tejjel sima masszát keverek ,beleszórom a sót is,és folyamatosan adagolva beledolgozom a az összes folyékony belevalót.

A végeredmény egy palacsintatésztaszerűen folyós palacsintatészta lesz.

Végleges sűrűségét az első egy-két sütés után vízzel/és vagy tejjel beállítom.

A sütéshez én szentségtörő módon nem feketére égetett pléh palacsintasütőt,hanem közönséges vastagfalú teflonserpenyőt használok.

Két okból is,egyrészt,mert a teflont sokkal könnyebb elmosni,és nem ég le a tészta sose.

Ja,és pléhserpenyőnk nincs is:)

A sütést jól felforrósított serpenyőben végzem.Minden sütés előtt körbekenem olajos/olvasztott vajas ecsettel ,aztán öntöm bele a tésztát.

Ennyi zsiradék nem árt teflonban sem,és szerintem jobb ízű is lesz,mint szárazon sütve.

Félidőben fordítok,toronyba a rakom a kész palacsintákat,és már csak tölteni ,tekerni kell,ami az egyik legjobb gyerekmulatság a konyhában.

Utána persze szétszóródott kakaót mindenhonnan letakarítani nem akkora jóság,de megéri!

Leggyakrabban citromhéjas-cukros-túrós,kakaós-porcukros,illetve lekváros kivitelben készül.