Vagy csirkék.Esetleg kotlósok.Bár ami azt illeti,miközben formáztam,nekem a keselyűfióka is megfordult a fejemben.De azért leginkább mégiscsak galambok...
Húsvét tiszteletére,a főtt házisonkához készültek reggelire az alábbi galambkalácsok.Nem tudom,van-e valami közük a galamboknak a Húsvéthoz,de először épp egy ilyen alkalomra készültek,úgyhogy szerintem van.
De lehet,hogy ez is csak egy újabb kísérlet volt arra,hogy a gyermekek egyenek egy kis kenyeret...
Egyébként nincs benne semmi különös,sima kalácstészta,csak a formázás más egy kicsit.Annyi eltérés volt mindösszesen,hogy a tej felesben víz volt,és a cukor helyett méz került bele.Mostanában egyre inkább hanyagoljuk az ipari cukor fogyasztását,ahol lehet,mézet használunk.
Nem azért,mintha elhinnénk a sok badarságot a "fehér méregről"( a belinkelt cikk csak egy véletlenszerűen kiválasztott példa),hanem mert a méz sokkal jobb ízű,és tartalmasbb mint a cukor.
A tészta ,ahogy a hivatkozott kalácsnál,a kenyérsütőben készül,csak nem hagyom teljesen megkelni,kb félóra pihentetés után kiszedem,nyolcfelé osztom,és a darbokból olyan hosszú kígyókat sodrok,amire lehet kötni egy csomót.Aztán az alsó végét ellapítom,két-három helyen bevágom,hogy legyen farka.A másik végéből lesz a feje.
Belecsípek ollóval három helyen,és egy-egy csöpp tojásfehérjével beleragasztom a szemeit,ami vagy pici,vagy félbevágott mazsola,meg a csőrét,amit itt éppen mandulából vágtam,de tökmag is jó.
Aztán hagyom megkelni jól,és előmelegített,begőzölt 170-180°C-os sütőben készre sütöm.(18-22 perc)
És így néz ki a fészekalja:
2008. március 25., kedd
Húsvéti galambok
2007. május 25., péntek
Kalács
Inkább őszi-téli csemege ,de néha nyáron is elcsábul az ember egy friss,puha,meleg kalácstól,ami a reggelizőasztalon illatozik,vajjal,mézzel,vagy sajtokkal,gőzölgő kakaóval...
Lányunk kedvéért persze nutellával is...
De persze remek hozzá a fűszeres olajban pácolt feta,vagy camembert...
Vagy csak magában,kávéval...
Egyszóval szinte tökéletes reggelialap:)
Egy hátránya azért van,a technológiai idő.Ami nem kevés,kigondolástól a a szeletelésig eléri a négy órát.
Persze ez kis trükkökkel felosztható,így a nagyon korán kelést meg lehet spórolni.
Nem emlékszem már,honnan való a recept,gondolom valamilyen kenyérsütős könyvből nyúlhattam, és persze változtattam az arányokon is...
Tehát a kalács:
Amiből:
-4 mp(mérőpohár) finomliszt,esetleg felesben kenyérliszt
-1és 3/4 mp tej
-100 gr vaj
-2 kk só
-60-70 gr kristálycukor(~1/3 mp)
-1/2 friss élesztő (25-30gr)
-kenéshez 2 tojássárgája,1 ek tej
Ahogyan:
Mivel ez a kalács nálunk tipikusan reggelire készül,ezért mindig a programozott dagasztást alkalmazom.
A hozzávalók közül amit lehet,jéghidegen teszek bele (vaj,tej),hogy a néhány órás állást kibírják.Ez nem szokott sok lenni,mert többnyire igen későn fekvők vagyunk,a kalácshoz meg úgyis korán kell kelni:)
De ha nagy a meleg,előfordul,hogy a tej egy részét jégkockákkal helyettesítem.
Ha sikerült szinkronba hozni a dagasztógépet és az ébresztőórát,kész,megkelt,selymes-zsíros tészta vár a konyhában.
Lisztezett deszkára borítom,alaposan átdagasztom ,három részre osztom.
Lisztezett deszkán a három gombócból megpróbálok egyforma hosszú,egyforma vastag kígyókat sodorni.
Ez jól hangzik,de még sose sikerült...Kettő általában nagyjából megegyezik,a harmadik mindig vékonyabb:)
Összefonom,a végeit összenyomom,alágyűröm,hogy ne látsszon,kiolajozott tepsibe teszem.
Letakarva újra megkelesztem,ez nagyjából 45-50 perc.
Közben begyűjtöm a reggeli újságokat,és jó idő esetén az erkélyen kávéval,cigivel el is fogyasztom.
Amíg kel a tészta,előmelegítem a sütőt,elindítom benne a gőzfejlesztést(piros láboskában víz) és simára keverem a tojássárgájákat a tejjel.
Közvetlenül a sütőbe tevés előtt bekenem a kalácsot.
180-190 °C on sütöm,kb tíz perc után kiveszem,addigra eléri végleges nagyságát,és mégegyszer átkenem a kalácsfénnyel.
Mindösszesen kb. 30-35 perc alatt kész.
Rácsra téve hagyom hűlni.Ha nem csúsztam el sehol,hatórás ébresztéssel legkésőbb negyed kilenckor lehet reggelizni.
Íme:
