Díj

Díjazott lettem:)

Horasz talált érdemesnek az elismerésre ,amit ezúton köszönök.

Update!08.08.06 Börzsitől, a Főzni jó! és a Norbifogyi oldal gazdájától is kaptam elismerő szavakat és egy újabb díjat!Köszönöm ! Update vége.

Bár meg kell mondanom,én is gyakran küzdök hasonló problémákkal ,mint Ő,nem kisujjból kirázva születnek az újdonságok.

Kreatív annyiban biztos vagyok,hogy nem vagyok egy előretervezős fajta,az igaz.Így sokszor dől el vásárlás közben,hogy mi is lesz az ebéd.De ez a jobbik változat,mert olyan is van azért,hogy elhatározom mondjuk a töltött káposztát,kirontok a konyhába,és jellemzően ilyenkor csak hús és káposzta nincs otthon.

Ilyenkor a kényszer nagyot tud lendíteni a kreativitáson:)

Mindemellett persze kísérletezek is időnként,va hogy sikerrel,van olyan is,hogy épp csak ehető lesz a végeredmény.

Meg vannak a hétköznapok,amikor gyorsan kell ebédet/vacsorát készíteni ,és nincs mindig idő alkotni.

Meg ott a sok tradicionális kedvenc,amikbe nem sok kreativitást lehet becsempészni,de nem is feltétlen érdemes.

És különbenis, mivel egyéb kreatív tevékenységben,legyen az ének,zene,rajzolás,vagy bármi egyéb ,nem vagyok jó,próbálom a főzésben levezetni ezirányú energiámat:)

Szóval mégegyszer köszönöm!

A szabályok szerint
-kiteszem a logót(kitettem)
-belinkelem a személyt,akitől kaptam(már régesrég így van)
-megnevezek öt blogot
-be is linkelem őket
-üzenetet hagyok nekik.

Az öt blog kiválasztása nem egyszerű,de hosszas gondolkodás után rájuk gondoltam:

Cserke,aki ugyan már megkapta,de tőlem még nem,és akinek írásait mindig élmény olvasni,és a főztje...

Napmátka,aki hazatért nomádkonyhájából,és mindig meglep,hogy egyszerű hozzávalókból milyen jókat főz,

Mirelle a Nőkkel és a jó ötleteivel,

Pedellus az Estiskolából, aki pl. főzőversenyt is szervez,

és a gasztrovonalon kívülről a lemil csapata, akik úgy írnak haditechnikáról,katonákról,és ehhez kapcsolódó témákról,hogy bárki a tíz ujját megnyalhatja.

Nnna.Belinkelés megvolt,megyek üzenetet hagyni:)

Vichyssoise

A levessel kezdődött.

Hideg volt.

Döbbenetes felfedezés egy magamfajta, kíváncsi negyedikesnek. Addigi levesélményeim netovábbja a Campbell-féle konzerv paradicsomleves volt csirekhúsgombóccal. Ettem már korábban is étteremben, de ez volt az első élmény, amelyre emlékszem. Ez volt az első olyan étel, amely ízlett, és ami még fontosabb, az első alkalom, amire emlékszem, hogy valami ízlett. Megkérdeztem türelmes brit pincérünktől, mi ez a csodálatosan hideg, ízletes folyadék.

- Vichyssoise - hangzott a válasz.

Ez a szó még mindig bűvösen cseng, annak ellenére, hogy jobb étlapoknak mára megkopott motívuma, és legalább ezerszer elkészítettem már.

Minden pillanatra emlékszem: ahogy pincérünk az ezüst levesestálból a tányéromba merte a levest, a díszítésként használt, apróra vágott metélőhagyma ropogására, a póréhagyma és a krumpli gazdag, krémes ízére, a kellemes döbbenetre, a meglepetésre, hogy a leves hideg."

Anthony Bourdain:A konyhafőnök vallomásai

Nálunk azért ekkora reveláció nem volt,de meglehetős sikert aratott.A fiam kétszer kért ebédnél,délután még egy kicsit,majd vacsorára nagy rábeszélésre hajlandó volt megosztani a húgával a maradékot.De már akkor szólt,hogy holnap is ez legyen az ebéd:)

Pedig csak egy krumplileves...

Igaz,a jobbik fajtából,a "grande cuisine" hőskorából.Bár meglepő módon lehet,hogy az eredete amerikai ?

Mindegy,akárhogy is van,nagyon finom leves,hidegen is,melegen is,metélőhagymával vagy petrezselyemmel,szentségtörő módon még levesgyönggyel is...

Ráadásul egyszerű,mint a faék:)

Amiből:

-5-6 db tojásnyi krumpli
-1 nagy póréhagyma
-1 kis fej vöröshagyma
-35-40 gr vaj
-húsleves a felöntéshez
-só,frissen őrölt bors
-tejszín ízlés/szükség szerint

Ahogyan:

A vajon megfuttatom a felaprított hagymákat (a póréhagymának csak a fehér részét),közben sózom.Rádobom a felkockázott krumplit,bőven borsozom,és felöntöm húslevessel.

Puhára főzöm,botmixerrel pürésítem,szükség szerint még levessel vagy vízzel beállítom a sűrűséget.

Mégegyszer felforralom,aztán a tűzről lehúzva beledolgozom a tejszínt.Amennyitől kellemesen könnyű,bársonyos állaga lesz.

A tejszín után már nem forralom,hagyom pihenni.

Tálalható melegen is,kevés zölddel megszórva,De hidegen,tálalás előtt még egy kevés tejszínnel feldobva tökéletes...

Créme brulée levendulával

Mert az úgy volt,hogy voltunk mi nemrég virágkiállításon,a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban.Láttunk sok szép virágot,meg a kastély is igen szép,voltak fadoktorok is,mint mindig,és vásárolt az én Párom levendulát. Ezt itt ni.Meg fényképeztünk is sokat,ide. Valahogy nem tudatosult bennem ,hogy Ő ezt ajándéknak szánta az édesanyjának.Ezért jól kigondoltam,hogy dejó,dejó,milyen remekül fog majd passzolni a créme brulée-ben a vaníliához,de nem szóltam senkinek,hogy meglepetés legyen...

Nem vágtam le sok virágot,talán az összesnek még a harmadát sem!

De azért anyósom örült neki:)

És tényleg kimondottan illett bele,a vaníliával remek párost alkotnak,amit mi sem bizonyít jobban,hogy a gyerkőcöknek is fenntartások nélkül ízlett.

Magyarul égetett krémként is ismert édesség eredete,mint annyi másnak,homályba vész,egy lehetséges magyarázat ez is,meg ez is.

Én már nem emlékszem,honnan vettem a receptet,időközben a tej tejszínre cserélődött,a vanília kicsit kevesebb lett,és most már konyhai lángszóróm is van,úgyhogy majdnem tökéletes:)

Amiből:

-4 nagy tojás sárgája
-5 dl habtejszín
-fél rúd vanília
-4 ek kristálycukor + még egy kevés a tetejére
-néhány levendulavirág (8-10 db)

Ahogyan:

A tejszínbe belerakom a felaprított virágokat,és enyhe tűzön melegíteni kezdem.Közben a tojások sárgáját a kristálycukorral és a vanília kikapart belsejével fehéredésig keverem.Nagyjából annyi idő alatt megvan,ameddig megmelegszik a tejszín.

Sűrőn át,folyamatos keverés közben hozzáöntöm,és addig keverem,amíg teljesen homogén lesz.

Négy tálkába osztom,vízzel teli tepsibe teszem ,hogy a vízszint megegyezzen a tálkában lévő folyadékszinttel.

Előmelegített,130-140°C-os sütőbe teszem,kb egy órára.

Ha kész,mehet a hűtőbe.

Tálalás előtt kevés cukorral a tetejét megszórom,és jöhet a legviccesebb rész,a lángszóróval való bohóckodás,ujjleégetés,gázkifogyás ,és ha ezen túlestünk,kikanál és fogyasztás.

Azt hiszem hamarosan csinálok is megint,igaz hogy levendula nélkül...

Gombaleves kakukkfűvel

Nincs az ételnek semmi apropója,bár kifejezetten nyári íznek gondolom.Hacsak az nem,hogy apósoméknál vadul burjánzik a kakukkfű,és amikor náluk járunk,mindig nagy csokorral hozok belőle,aztán mindenbe próbálom elsütni.

A vajaskenyérre nem szórtam még belőle,de bármi előfordulhat:)

A gombával úgy került össze először,hogy gyors ebédhez vásároltam volna,de annyira lehangoló volt a rigós teszkóban a zöldségkínálat,hogy az átlagost is alulmúlta.

A gomba tűnt frissnek egyedül,vettem is,kakukkfű meg ugye volt otthon szép nagy csokorral.

Amiből:

-1 csg barna csiperke(~400gr)
-1 nagy póréhagyma
-35-40 gr vaj
-kis csokor kakukkfű
-só,bors
-húsleves a felöntéshez
~1 dl tejszín

Ahogyan:

A gombát megtisztítom,szükség szerint darabolom,de lehetőség szerint ehhez az ételhez kifejezetten apró gombát vásárolok.A vajon megfuttatom a finomra aprított póréhagymát,rádobom a gombát.Sózom,bőven darálok rá borsot.Saját levében párolom kicsit,aztán felöntöm a húslevessel.

Csak addig főzöm,hogy a gomba feszes maradjon.Ha késznek gondolom,belekeverem a tejszínt,és a kakukkfű száráról lehúzott,kissé átvágott leveleit.

Innentől már nem forralom,csak hagyom pihenni pár percig,és tálalom.

És nagyon jó...

Tökkrémleves

Sok egyéb más mellett a zsenge főzőtök is emblematikus növénye a koranyárnak.Meg az éppen szárba szökkenő kapor,amit ugyan egyesek nem átallanak "poloskaszagúnak" titulálni,de a tökkel azért ideális párosok ők!

De rá lehet unni a tökfőzelékre is,rakottan -töltötten nálunk annyira nem népszerű,lecsóba egyszer-egyszer elmegy.

Viszont ha sok van,csak fel kell használni valamire...

Mivel se lekvárt,se pálinkát főzni nem lehet belőle,kigondoltam bátran egy levest.

Alapvetően a tökfőzelék által kijelölt pályán mozog a dolog,mind elkészítését,mind pedig ízét tekintve.

De épp ezért,vagy épp ennek ellenére jó:)

Amiből:

-1 zsenge tök (kb. 1 kg)
-kis csokor kapor
-1 kis fej hagyma
-1 pohár tejföl
-húsleves a felöntéshez
-2-3 ek. étolaj
-1ek borecet vagy fél citrom leve
-pirospaprika,só,bors

Ahogyan:

A tököt megtisztítom,belét kiszedem,tetszőleges darabokra felaprítom.

Kevés olajon megfuttatom az apróra vágott hagymát,ha már szalmasárga megszórom kevés pirospaprikával.Átkeverem,rádobom a tököt és a kapor egy részét is.Sózom,borsozom,pár percig párolom saját levében.

Felöntöm a húslevessel, kerül bele ecet vagy citromlé is,és puhára főzöm. Ez a tök zsengeségi fokának megfelelően 12-20 perc.Ha kész,botmixerrel pürésítem,és beledolgozom a tejfölt is.

Kiforralom mégegyszer ,és kész.Sűríteni nem kell,a tök húsa elég.Valószínűleg van a tökben pektin is,az is segít a megfelelő állag elérésében.

Tálaláskor megszórom frissen vágott kaporral,levesgyöngyöt vagy krutont adok hozzá.