VKF IV. Hamburger

Tudom,hogy előttem többen is megénekelték már,de mivel ez nálunk az egyik kedvenc,csak erre eshetett a választás.

Első alkalommal „pótlásként” készült,mert megígértük a gyermekeknek a McDonaldsot,de elmaradt,így miután kijelentettem,hogy egy vacak fasírtos zsömlét csak tudok csinálni,meg is kellett tennem:)

A zsömle adott volt,csak a húspogácsát kellett kitalálni. Alapvetés volt,hogy marhahúsevésből mi nem lennénk világbajnokok,ezért alapanyagként zsírtalan ,darált sertéscombot választottam.

A plakátokról tudhatjuk,hogy Ronaldék a húshoz csak sót és borsot adnak,de mi szemfülesek vagyunk és elolvastuk a „Megetetett társadalom” című könyvet is. Ezért minden lelkiismeretfurdalás nélkül más fűszereket is használtunk.

Az eredmény kétséget kizáróan közelít a tökéleteshez , legalábbis gyermekink szerint.

A fiam már többször kijelentette ,hogy „jobb mint a bolti!”

Néhány szóban az alapanyagokról:

Zsömleként a Győri Sütő óriás szezámmagos buciját szoktuk venni,de persze különleges alkalmakra azt is sütök.

A kencék egy része megegyezik a Ronald által használttal,az Univer majonéz és ketchup mindenképpen,de mustárt a Globustól vásárolunk.

Savanyú uborka kérdésében felmerült a Kőrösi Konzervgyár, de én a Kalocsai Konzerv által gyártott mellett tettem le a voksot.

Kell még persze saláta,paradicsomkarika,lilahagyma sok,és sültkrumpli rengeteg.

És mindez elképzelhetetlen jéghideg CocaCola nélkül.

Amiből:

Buci (egy picit módosított zsúrkenyérrecept)

-1,5 pohár tej
-10 dkg vaj
-4 pohár kenyérliszt
-2 kk só
-1 tk cukor
-3 dkg friss élesztő
-kalácsfény a kenéshez (két tojássárgája pici tejjel kikeverve)

Húspogácsa

-70 dkg darált sertéscomb
-1 közepes fej vöröshagyma nagyon finomra vágva
-só
-durvára őrölt fekete bors
-2-3 ágacska rozmaring

Ahogyan:

Buci
A tésztát állandó konyhai segítőm (kenyérsütőgép) készíti el. Miután megkelt,nyolcfelé osztom,lehetőleg egyformán,és megpróbálok belőle zsömléket gömbölyíteni.Ezen van még mit gyakorolni,nem mindig találom meg a megfelelő mozdulatokat. Miután az összeset kiolajozott tepsibe pakoltam, meleg helyen 40-50percig kelesztem mégegyszer.

Ezután a tetejét megkenem a kalácsfénnyel ,és megy a sütőbe,180 fokra,25-30 percre.
Rácson kihűtjük,és kész.Íme:

Húspogácsa
A darált húst a nagyon finomra vágott nyers hagymával ,a sóval borssal,felaprított rozmaringgal alaposan összegyúrom,és körülbelül 14 cm átmérőjű,1 cm vastag korongokat formázok belőle.E célra én egy hengeres bádogdoboz (amiben a cukor lakik) tetejét használom,persze fóliával kibélelve,innen adódnak a méretek . Ekkora adag nyolc pogácsát eredményez. Ilyen lesz:

A kész pogácsákat fóliával elválasztva toronyba rakom,és egy éjszakára megy a mélyhűtőbe,azt tapasztaltam,hogy ez jót tesz neki.

Az aktuális reggel már nincs is más dolga az embernek,mint a pogácsákat kevés olajon alaposan átsütni.

A szendvicshez a zsömléket félbevágom,egy száraz serpenyőben a vágott felületeket picit megpirítom.

Addigra a hagyma,uborka,paradicsom felszeletelve,

a krumpli megsütve,a saláta megmosva,levelekre szedve,leszárítva az asztalon sorakozik,a poharakban a kóla,

már csak össze kell állítani és meg kell enni.

És íme a tagadhatatlanul jól sikerült produkció elismerése:

Tejfölös bableves

Újabb leves következik.

Az egyik legegyszerűbben elkészíthető leves azok közül,amiket ismerek.Régi családi hagyomány szerint készül,eredete Vas megyébe nyúlik vissza,ott ,legalábbis a mi családunkban így készült.

Van számtalan változata ami kötődik bizonyos tájegységekhez,pl. a somogyi verzió,ahol zöldségekkel,savanykásan ,babérlevéllel főzik,van ahol hagymás ízesítés a jellemző.

A mi verziónk rendkívül puritán,és ennek megfelelően igen jó !

Amiből:

-1 csésze tarkabab
-4 gerezd fokhagyma
-1 leheletnyi frissen őrölt bors
- só
-1 pohár tejföl
-1 csapott ek. liszt
- tej szükség szerint

Ahogyan:

A babot előző este válogatás -ami közben a különböző mintázatú és színű babokkal remekül lehet csoportosítósat,meg babkatonásat játszani-mosás után beáztatom.

Főzés előtt átmosom mégegyszer,tiszta vízben a fokhagymával, borssal,sóval elkezdem főzni.

Nagyjából egy,egyésegynegyed óra alatt fő puhára.Ha már tényleg,a lisztből ,tejfölből szükség szerinti mennyiségű tejből csomómentes habarást keverek,a levesbe keverem,és összeforralom.

És kész.

Carbonara

Nagyjából biztos voltam benne,hogy az általunk favorizált carbonara verzió meglehetősen távol áll a tradicionális elkészítési módtól,és illőbb volna petrezselymes,fokhagymás,szalonnás tésztának hívni,mert az legalább nem rejt meglepetéseket.

De némi kutatás után olyan elképesztő eltévelyedésekkel találkoztam,ami nem egy esetben már-már gasztronómiai perverziónak tűnik.Akár még hagymát is tesznek bele egyesek,mint például itt olvasható.

De persze találtam példát a fokhagyma,a petrezselyem,a tejszín ,sőt még citrom használatára is, itt,meg itt,meg itt.

A tradicionális módszer és az eredet itt olvasható

Amiből:

1 csg spagetti(mostanában Gyermelyi Olasz)

A mártáshoz:
-2-3 szelet szalonna (füstölt házi húsos szalonna)
-4-5 dkg vaj
-2 gerezd fokhagyma
-1 kis csokor petrezselyem
-2 dl főzőtejszín
-3 nagyobb vagy 4 kisebb tojás sárgája
-és ez azon kevés ételek egyike,amelyikbe nem teszek borsot.

Ahogyan:

A tésztafőzésre kár szót vesztegetni,ahogy a zacskón van,általában betartom,a vége felé néhányszor egy-egy szálat ellenőrzök,ha kész leszűröm,de nem öblítem le hideg vízzel.Ideális esetben addigra kész a maszat.

A tészta főzésénél minden szakmai szervezettel és véleménnyel szembemenve pár csepp olajat teszek a főzővízbe.

A mártáshoz a nagyon vékony szelet szalonnákat gyufaszálnyi csíkokra aprítom,és addig sütöm,amíg csak ropogós pörcök maradnak belőle,így elkerülhető,hogy rugalmas,belül zsírízű falatkákkal találjuk a későbbiekben szemben magunkat.

Ha kisült,a füst eloszlott,belenyomom a fokhagymát,aztán a vajat ami egy pillanat alatt habbá olvad,akkor szórom bele a petrezselymet,és kis lángon belekeverem a tojássárgájával elhabart tejszínt.

Csak addig melegítem,mielőtt elkezdene megkötni.Ez komoly odafigyelést igényel,mert semmi külső jele nincs.

És mivel eddigre már pont leszűrtem a tésztát,összekeverem,és tálalom.

Parmezánt ki ki a tányérján reszel rá,tetszés szerint.

Bazsalikomos karalábéleves

Szerintünk a világ legjobb karalábélevese.És nemcsak azért ,mert mi találtuk ki:)

Előtörténetéhez tartozik,hogy nem vagyunk kimondottan karalábérajongók.Nyersen,zsíroskenyérrel vagy csak úgy ipari mennyiséget fogyasztunk,de főzve-sütve nem tartozott a vágy titokzatos tárgyai közé.

Emlékezetem szerint az első ilyen levest is csak a kényszer szülte,merthogy semmi ehető zöldség nem volt otthon,csak egy nyamvadt karalábé.

Amiből:

1 nagyobb vagy két kisebb karalábé
5dkg vaj
2-2,5dl főzőtejszín
húsleves,alaplé,vagy végszükség esetén húsleveskocka
só,bors
5-6 levél friss bazsalikom

Ahogyan:

A vajon megpárolom a kockára vágott karalábét,sózom,borsozom.
A borsozás durvára őrölt fekete borsot jelent általában,mert a gyári őrölt bors csak csíp leginkább,íze nemigen van.
Felöntöm a rendelkezésre álló folyadékkal(szerintem a húsleves a legjobb,mert a húsalaplé túl erőteljes,a leveskocka meg általában leveskockaízű),és készre főzöm.
Csak annyira,hogya zöldség inkább roppanós legyen mint túlfőtt.
A tejszínt beleöntöm,összeforralom,és a végén rászórom a vékony csíkokra vágott bazslikomleveleket.
Tálaláskor néhány csepp extra szűz olívaolajjal a tetejét megpöttyözöm.

Rétes

Vannak ételek,különösen tésztafélék,amikhez óhatatlanul hozzátartozik a kép,ahogy nagymama gyúrja,nyújtja,készíti a valamit.
Ilyen a farsangi fánk(a szalagos),vagy a rétes,vagy a nagy kerek lángos is például.
Elkezdtem keresni a titkot.Kiolvastam sok szakácskönyvet,Vánczától Horváth Ilonán át Hargitai Györgyig,és sehol nem láttam-olvastam olyat,hogy márpedig a hozzávalók között kötelező érvénnyel szerepelne egy darab bütyköskezű,életét a konyhában eltöltő idős hölgy:)
Nagy bátran,egy szombat délelőtt nekiláttam.
Előtte sok szakirodalmat átnéztem,ami persze ad fogódzót,de ne adj isten,hogy az ember találjon két egyformát...
Nem egyeznek meg még a liszt fajtájában sem...
Pedig akkor már lehetne a statisztikai valószínűség alapján dönteni:)
Így több leírásból született egy,ami végülis használhatónak bizonyult.
Eredetet nem is mondok,mert egy kicsit eltér mindegyiktől,amiket előtaláltam.
Amiből:
-1 kg rétesliszt vagy fogós,vagy félfogós(Cerbona szerint)
-5 dkg olvasztott vaj
-2 tojás
-csipet só,mert az mindenbe kell
-2 tk ecet
-langyos víz
Ahogyan:
A hozzávalóknak nem árt ,ha többé-kevésbé azonos hőfokúak.A víz inkább langyos,és én belekeverem az ecetet is,nehogy az egyben beleborított anyag összekapja a tojást.
A lisztbe belekeverem a tojásokat,az olvasztott vajat,a sót ,és a vizet apránként hozzáadva viszonylag lágy tésztát gyúrok.
Most következik a dolog legkellemetlenebb része ,sokáig kell az anyagot dagonyázni,hogy aztán majd nyújtani lehessen.Ez legalább húsz perc.
Mikor már eléggé elfáradt az ember,addigra biztos jó a tészta is:)
Ekkora mennyiségből négy igen nagy,nagyjából 1m2 levél tészta lesz,vagy amekkora asztala van az embernek.
Tehát a tésztát négyfelé kell osztani,kicsit megformázni,bucira,és lisztezett deszkára rakni pihenni,úgy,hogy se az alján,se a tetején gyűrődés ne legyen.
Célszerű olajozott fóliával betakarni.A tradicionális eljárás melegített lábost preferál,dehát kinek van akkora konyhája,hogy elférjen négy leforgatott lábos az összes többi vacak mellett?
Most jön a jó rész:legalább fél óráig békén lehet(kell)hagyni,addig lehet bármi mást csinálni,mondjuk kávézni,napisajtót olvasni,vagy ilyesmi.
Mire a tészta kipiheni magát,előkészítem a munkafelületet.Asztalra abrosz,kisimogatva,alaposan belisztezve.
Közepére egyik tésztacsomó,kicsit ellapítva,és most kezdődik a türelem illetve szerencsejáték.
Az ember elkezdi húzkodni,nyújtani a tésztát,mindig csak kicsit,szakaszosan,körbetáncolva az asztalt,hogy az anyag lehetőleg egyenletesen eloszoljon.Ha már valahol eléri a tészta az asztallap szélét,onnan nem kell tovább nyújtani,annyival is kevesebbet kell szaladozni.
Ha eddig minden OK,a tészta nem szakadt el,nem ragadt le,nincsenek benne csomók,akkor,de csak akkor fellélegezhetünk,mert eszerint jól sikerült az anyag kidolgozása,nem kell kidobálni.
A vastag széleket már le lehet vagdosni,tépkedni,esetleg újra összegyúrni,de a megadott mennyiség kb kétszerese a feltétlen szükségesnek,csak igen bő biztonsági tartalék van benne.Gondolom sok sok gyakorlással az alakítás hulladékmentessé tehető,de ez a sok sok gyakorlás még előttem áll...
Néhány perc szikkadás,és némi olvasztott vajjal megöntözés után lehet rászórni a tölteléket,mintpéldául:
Cukros darált mák meggyel vagy anélkül
Az összes többi esetben némi búzadara is,hogy felszívja a fölösleges nedvességet!
Túró,citromhéjjal,porcukorral megszórva,tejföllel meglocsolva
Főtt krumpli áttörve,tejföllel bőven meglocsolva,sózva ,borsozva
Párolt pirított káposzta és bármi,ami rétesben elképzelhető
Amire feltétlen ügyelni kell,hogy a tésztának lehetőleg teljes felületére egyenletesen kerüljön töltelék,mert ha a sokat kihagyunk és több réteg tészta kerül egymásra,az egész munkánk kárba vész,mert rétes helyett töltött kabátujjá válik a termék.
Az abrosszal feltekerem,ha jól csinálom nem gurul le az asztalról,tepsi hosszra vágom,tepsibe pakolom.
Tetejét mégegyszer olvasztott vajjal bekenem,és sütöm,20-25 percig 180-200 fokos sütőben.
És kész,pár perc pihentetés után szeletelhető,ehető.És nagyjából így néz ki mint alább látható.Ez éppen egy meggyes-mákos.

Paradicsomleves

A paradicsomlevest ilyen-olyan formában mindenki ismeri,van aki szereti is.
Úgy alakult,hogy ezidáig nem főztem paradicsomlevest sosem.
De a gyermekek azt kívántak,mit volt mit tenni,nekigyűrkőztem.Bármiféle prekoncepció és felkészülés nélkül,mert ugye az ember nem is feltételezi,hogy ilyen egyszerű dolgokról egyáltalán megemlékeznek a főzőbibliák...
Ezért krémlevesként próbáltam elkészíteni,amivel kapcsolatban voltak ugyan kétségeim(mint például,hogy mitől is lesz krém),de félresöpörtem őket,és az eredmény engem igazolt:)
Sajnos fénykép nincs a produkcióról,de egy paradicsomleves amúgy sem túl fotogén...
Amiből:
-5dkg vaj
-5 db tojásnyi krumpli
-1 kis paradicsompüré(MUTTI PASSATA 0,33l)
-pici só
-2,5 dl főzőtejszín
-2_3 szál zellerzöld igen finomra vágva
Ahogyan:
A vajon megpároltam a kockára vágott krumplit,sóztam,hozzáöntöttem a paradicsompürét és egy kis vizet.Amint a krumpli puhára főtt,botmixerrel pürésítettem.
Miután a mindent elborító piros pöttyöktől megszabadultam,ment bele a tejszín,rövid forralás,utánasózás,és a legeslegvégén ment bele a friss zellerzöld.
Kész is,már csak levesbetét kellett bele,esetünkben ropogós kenyérgolyó,de krutonnal is remek.
És mindenkinek ízlett!

Első

Kedves Látogató!
Régóta szerettem volna összeállítani egy szakácskönyvet,vagyis inkább receptgyűjteményt,amiben benne lenne mindaz,amiket szeretünk.
Megpróbálom:)